Nyújtsd a kezed – Mikló István Boldizsár

A magány az egyik legalapvetőbb emberi tapasztalat. A kérdés csak az mihez kezdünk vele?
Egy képpel szeretnélek meghívni erre a műhelyre. Dante: Isteni színjátékában a következőt írta: „Az emberélet útjának felén, nagy sötétlő erdőbe jutottam…” Ha ez a magány, akkor vajon milyen a „zöld mező”? És hogy jutunk el oda? Beszéljük át együtt.