Ez a beszélgetés azoknak szól, akik belefáradtak abba, hogy háborúban állnak a testükkel és a testükről alkotott gondolataikkal. Azt gondolom, hogy mindannyian képmás-követők vagyunk, hiszen Isten képmására lettünk teremtve. Arra lettünk alkotva, hogy az ő dicsőségét tükrözzük, és ebben nagyon összezavarodtunk… Talán újra meg kell válaszolni azokat a kérdéseket, hogy kicsoda az ember, milyennek látja önmagát, milyen az énképe, milyen a saját életéhez vagy a testéhez való viszonyulása és nem feltétlen abban a képben, amelyet a kultúra ideálként és mérceként állít elénk… Arról (is) fogunk beszélgetni, hogyan tudjuk leküzdeni a bizonytalanságainkat, hogyan próbáljuk meg a testünkről alkotott képünket megújítani, úgy hogy a végeredmény egy Isten akaratával az Ő rólunk alkotott képével összhangban álló kép legyen.
