Kedves Táborozók!
Bár első sorban nem a táborozókhoz szólok, hisz ti jelen voltatok. A hozzátartozókhoz és más érdeklődőkhöz intézem szavaimat, hogy beszámoljak az első nap #hevatérzéséről.
Izgalommal indult a reggel, olyannal, amilyet csak egy munkatárs érezhet. Folytonos dilemma az számunkra, hogy vajon milyenre sikerül a tábor. Aggódunk amiatt, hogy minden pontosan menjen, félünk attól, hogy egy baki boríthatja az egész tervet, és kicsúszik a kezünkből az irányítás. Arra vágyunk, hogy minden tökéletesen menjen. Isten útjai azonban kifürkészhetetlenek, és lehet, hogy amit mi bakiként élünk meg, az valójában valami sokkal jobbnak az előkészítése. Tehát így várjuk mi, munkatársak a résztvevőket. Amellett, hogy már előre ünneplőbe öltöztetett szívvel várunk titeket.
A regisztráció szokásos módon kaotikus volt. Kígyózó sorok álltak a pult előtt, régi és új barátok üdvözölték egymást, munkatársak futkorásztak fel s alá. Mindenki megkapott mindent? Eljutott az új információ az emberekhez? Idő van? Terelni az embereket a templomba! Mit kell még hírdetni? Az Élő Kövek már a harmadik nótánkat húzza, mire mindenki megérkezik.
10… 9… 8… Ja nem, egy kis technikai szünet. ,,Tiszi tessék beszélni, húzza egy kicsit az időt.” Kész, minden csúszott. 7… 6… 5… Na mégse, felesleges pánik, a technikus fiúk uralják a helyzetet. 4… 3… 2… 1… ELKEZDŐDÖTT A 2019-es HEVAT.
Mi mostantól tiértetek vagyunk. Forduljatok hozzánk bátran, kivéve ha épp futni láttok, akkor keresse fel kezelő papját és házi lelkészét. De van itt egy csomó pap, közelítsétek meg nyugodtan, szelíd faj. S külön emberek ügyelnek a lelketek gondozására: Kocsis Sándor és Balogh Tünde. Csak bátorítani tudlak, hogy keressétek fel őket.
Az ismerkedő játék alatt kirúgtak minket nem csak a templomból, de a komfortzónánkból. Míg várunk, a parancs ajánlás, hogy beszélgessünk. ,,Hm. Munkatárs vagyok, illik nekem odamennem az emberekhez. Én szívesen, de mi van, ha nem akar beszélgetni? Lehet nyomulósnak tart. Na jó, odamegyek. De hogy közelítsem meg? Hogy tudassam vele, hogy szeretve van és legyen bizalommal?” Ezeket leküzdve rendszerint szuper beszélgetések és új barátságok alakulnak ki. Hát persze, hogy megint elfelejtettem, hogy az Atya kézben tartja a dolgokat..
Berke Eszter, előadónk és kedves barátunk belecsapott a lecsóba és már első nap rákérdezett a vágyainkra. Milyen vágyakkal jöttél? Mi az a dolog, amiről azt hiszed, ha megkapod teljesen boldog leszel? Mennyire van Isten benne a vágyainkban? A vágyaink irányítanak minket, vagy mi őket? Két fajta ember van, aki azt hiszi, Isten azért van, hogy a vágyát teljesítse; és az, aki azt hiszi, Istent nem érdekli a boldogságod, az hogy mire vágysz. Te melyikbe tartozol? Ha valakit érdekel az előadás, ezen a linken elérheti: https://www.youtube.com/watch?v=84HLRKur1a4&feature=youtu.be&fbclid=IwAR3BuiZ1arlT7U4Dzjdp1NBx4YJqR9GPNf9GTWMSJtQgDq-iwZDmsSDg1xk
Délutánra már nem maradt sok. ,,Húh, nemsokára eltelik a nap, s nem is történt semmi baj. Kiscsoportos majd zárás. Az már sima ügy.” Vagy mégsem? Megdöbbentő híreket kapunk. Beállított négy lengyel férfi. ,,Kik ők? Miért jöttek? Mit akarnak?” Azt mondják, ők a Hevatra jöttek. ,,Lengyelországból?????? Na persze.” És mégis, kiderült, hogy az egyikük már régebb óta követi a Hevatot, egyszerűen látták neten és megtetszett nekik. Isten útjai kifürkészhetetlenek. Több száz kilométert utaztak, ismerve a nyelvi akadályokat, és mégis. 😊
Kiscsoportoson megrajzoltuk mit jelent a Hevat. Színes társaságot, különböző emberek, nagyon különböző emberek. Mégis működik a tábor. Mert nem rajtunk múlik. Mert a puzzle sem akkor egész, ha minden darabja egyforma. Milyen volt a kiscsoportos? Ígéretes csapat, egymást kiegészítő emberek.
A nap tökéletes zárása a dicsőítés. S azt tudtátok, hogy Hevat után is van élet? Milyen az év két Hevat között? Erről is meséltek nekünk. ,,Atyám, ezek olyan csodás emberek. Mindenkit annyira különlegesnek teremtettél.” És vége. Ezt is megcsináltuk.
TE csináltad meg.