Üdv a szigeten!

      Nincs hozzászólás a(z) Üdv a szigeten! bejegyzéshez

      Húsvéti Evangelizációs Tábor? Az meg mi? Miről szól ez az egész? Kik szervezik? Egyáltalán honnan indult? S miért beszél mindenki ilyen izgatottan róla?

      Lehet , hogy ezek a kérdések az utóbbi időben a te fejedben is megfordultak egyre több teret igényelve, s azóta is vissza térnek. Ne félj ez természetes dolog, a helyedben valószínűleg bennem is ezek a kérdések kavarognának.

Most eljött az ideje, hogy a táborral kapcsolatos kérdéseid egy részére megpróbáljak választ adni. Az az ember vagyok aki abba a kicsiny csapatba tartozom akik anno a legelső Húsvéti Evangelizációs Táborban részt tudtak venni. Úgy, ahogy te, akkor még én sem tudtam mit is akar jelenteni ez az egész, mire is számítsak , csak azt tudtam, hogy vágyom elmenni és hogy olyan emberekkel leszek együtt akiket szeretek. Ha jól emlékszem az első alkalom 2009 tavaszán volt. Pár holland fiatal szervezte, az akkor még kicsiny csapat részére ezt a tábort. Egy egész héten keresztül alkalmunk volt tanításokat hallgatni, beszélgetni egymással, elcsendesedni, imádkozni, dicsőíteni, s persze játszani, nevetni. Ugyanolyan fiatalok voltak ők is mint én most s Isten mégis egy csodálatos munkát tudott rajtuk keresztül véghezvinni az én életemben, s még abban a pár emberében akik akkor ott voltunk. Évről-évre tapasztalhattam Isten jelenlétét, munkáját, amire valahol legmélyen mindig is vágyott a szívem. A következő évben a holland fiatalok által kiválasztott emberkék segítségével kiegészülve szervezhettük a tábort. Egyszóval Isten szép lassan az egykori  résztvevőkből- azokból az emberekből akik annak idején félve ültünk a padokba és talán arra gondoltunk, hogy nehogy valamit mondanunk kelljen- munkatársakat, szervezőket faragott. Így most, hogy a hollandok már nem lehetnek itt velünk saját magunk szervezhetjük a tábort. A szervezőcsapat három település fiataljaiból tevődik össze: magyarkéci, margittai és érszőllősi fiatalokból.

       A táborok alatt amikben résztvevőként és idővel szervezőként részt vettem azt a parányi hitet ami bennem volt, s ami lehet benned is ott van, Isten egyre erősebbé és kiforrottabbá tette. A feladatok által, a beszélgetések által, a játékok által felismerhettem azt amiben tehetséges vagyok, rátalálhattam arra az útra amit Isten nekem szánt.

Néha voltam csendben kettesben Istennel, máskor hallgattam mit is akar mondani nekem. Néha nevettem, máskor pedig könny csordult a szememből. Úgy éreztem és érzem minden évben mintha egy szigeten kötöttem volna ki ahol nagyon jól érezhetem magam, ahol olyan emberekkel vagyok akik hasonló problémákkal küzdenek mint én és keresnek valami megoldást, valakit aki tudja a megoldást, és ahol önmagam lehetek.

       A kérdések amik benned vannak nem véletlenek. A helyén vannak. A válaszok pedig a megfelelő időben érkeznek, csak figyelned kell.:)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Írd be a kódot, hogy megtudjuk, hogy nem vagy-e robot *